Hamis életjelek és AI-alapú virtuális emberrablások: mire figyeljünk és hogyan védekezzünk

A csalók egyre gyakrabban támaszkodnak mesterséges intelligenciára, hogy valós bűncselekmény nélkül is eljátsszanak ál­rablásokat. Az FBI figyelmeztet: új hullám érkezett, amelyben az áldozatok hamis életjelet kapnak – olyan fotókat vagy videókat, amelyek úgy tűnhetnek, mintha egy rokont fogva tartanának –, majd sürgetik őket a gyors váltságdíj-fizetésre. A módszer az alapvető reflexre épít: a szeretteinkért érzett félelemre, amely még az óvatos embereket is könnyen kizökkenti. Nem véletlen, hogy a pánik első perceire játszanak rá.

A hivatal szerint az elkövetők először kiválasztják a célszemélyt, nyilvános forrásokból és közösségi oldalakról begyűjtik a fotókat és videókat, majd generatív eszközökkel „kicsiszolják” az anyagot. Az eredmény első látásra elég meggyőző lehet ahhoz, hogy beindítsa a pánikot – és épp erre épül a taktika: fizetésre késztetni az áldozatot, mielőtt nyugodtan ellenőrizhetne bármit.

Az FBI arra is felhívja a figyelmet, hogy a mai hamisítványokat egyre nehezebb első pillantásra kiszúrni, a csalók pedig eltűnő üzenetekben is küldhetik ezeket, szűkítve a gondos ellenőrzésre szánt időt. A legszebbre polírozott anyagokban is gyakran akadnak azonban apró következetlenségek: furcsa arányok, torz arcvonások, vagy olyan jellegzetes jegyek hiánya, amelyek a valódi képeken mindig látszanak. A részletek makacsak, és sokszor épp ezek buktatják le a trükköt.

A lényegi tanács egyszerű: bármi előtt próbáljuk meg közvetlenül elérni az állítólag elrabolt személyt egy ismert telefonszámon, vagy kérjünk segítséget közeli rokonoktól – ne a csaló által megadott elérhetőségeket használjuk. Érdemes előre megbeszélni egy családi jelszót vészhelyzetekre: legyen könnyen megjegyezhető, és sokszor már ennyi is elég, hogy gyorsan kipukkanjon az illúzió.