5D memóriakristályok: üveg alapú cold storage az adatközpontoknak

Az SPhotonix brit startup szerint az úgynevezett 5D memóriakristályokra épülő adattárolási technológiájuk túllépett a laboratóriumi demókon, és egyre közelebb kerül a gyakorlati használathoz. A cég a következő két évben pilot projekteket indítana, hogy üvegalapú, úgynevezett cold storage rendszereket vigyen adatközpontokba.

A rendszer középpontjában egy nagyjából öt hüvelyk (127 mm) átmérőjű kvarchüveg lemez áll. A femtoszekundumos lézer az üveg belsejében nanoszerkezeteket ír, egyszerre öt paraméterben kódolva az adatot: a három térbeli koordinátában, valamint minden struktúra tájolásában és intenzitásában. Az olvasás optikai, polarizált fény segítségével történik. Az SPhotonix szerint egyetlen lemez akár 360 terabájtot is elbír, és az adathordozó akár 13,8 milliárd évig megőrizheti az információt — nagyjából a világegyetem korával összemérhető ideig. Ha ez a laboron kívül is igazolódik, az gyakorlatilag újradefiniálná, mit jelent a "hosszú táv" az archiválásban.

Az adathordozónak nincs szüksége áramra az információ megőrzéséhez, és eleve fizikailag leválasztott (air‑gapped), ami természetes választássá teszi archívumokhoz és mentési tárakhoz, ahol néhány másodperces hozzáférési késleltetés belefér. A mai prototípusok sebességben még elmaradnak a megszokott rendszerektől: az írás körülbelül 4 megabájt/másodperc, az olvasás legfeljebb 30 megabájt/másodperc. Az ütemterv célja, hogy három–négy éven belül akár 500 megabájt/másodpercre emeljék ezeket az értékeket — ma még szerény tempó, de a mélyarchívumnál a tartósság és a sűrűség szokott a legtöbbet számítani.

A korai hardverárak nagyjából egy írónál $30,000, egy olvasónál pedig körülbelül $6,000. Az első, laboron kívüli használatra szánt mobil olvasó nagyjából másfél év múlva érkezhet. Az SPhotonix eddig mintegy 4,5 millió dollárt vont be, és a következő technológiai érettségi szint felé halad: valós körülmények közötti próbákkal, amelyek minden olyan platformnál vízválasztót jelentenek, amely évszázados távra ígér tartósságot.

Az alternatív, nem mágneses archív médiumok iránti érdeklődés folyamatosan nő. A Microsoft a Project Silica keretében üvegtárolással kísérletezik, más szereplők pedig kerámiaalapú adathordozókat visznek előre robotizált tárolókönyvtárakhoz. Az SPhotonix stratégiája ettől eltér: nem saját tárolószolgáltatást építene, hanem licencelné a technológiát, és integrálná a meglévő adatközpontokba — pragmatikus húzás, amely megkönnyítheti az elfogadást, ha a teljesítménycélok teljesülnek.