Üvegszálas szövet hiány befolyásolja az AI és okostelefon piacot

Egy látszólag jelentéktelen, de kritikus fontosságú anyag váratlanul a globális technológiai verseny középpontjába került. Ez a kiváló minőségű üvegszálas szövet, amely a chiptartókat és a nyomtatott áramköröket alkotja, és rejtve található az iPhone-ok, szerverek és grafikus gyorsítók belsejében. Az AI láz miatt az anyag iránti kereslet meredeken megnőtt, és a hiány miatt az Apple, az Nvidia, a Google, az Amazon és más vállalatok szó szerint versenyeznek a korlátozott készletekért.

Szinte minden ma létező legfejlettebb üvegszálas szövetet egyetlen japán cég, a Nitto Boseki gyártja. Az Apple volt az első, amelyik termékeit használta, amikor még nem voltak ellátási gondok. Azonban az AI-infrastruktúra növekedése robbanásszerű keresletet generált a nagy teljesítményű nyomtatott áramkörök iránt, és most a szerver- és grafikus chipek gyártói ugyanazért az erőforrásért küzdenek. Ennek eredményeként ezt az anyaghiányt már a 2026 egyik legfontosabb technológiai szűk keresztmetszeteként tartják számon.

Források szerint az Apple vészintézkedéseket tesz az ellátási láncának védelme érdekében. Ősszel a cég alkalmazottakat küldött Japánba, köztük a Mitsubishi Gas Chemical partnercéget, amely BT gyantán alapuló tartókat gyárt, és maga is függ a Nitto Boseki üvegszálas szövetétől. Ezen túlmenően az Apple a japán hatóságokhoz fordult, hogy segítsenek növelni a kínálatot, mivel a vállalat fontos termékekre készül, köztük az első hajtható iPhone-ra, és számít az okostelefon-piac fellendülésére.

Ezzel egyidejűleg az Apple és más szereplők alternatívákat keresnek. A cég vizsgálja a kínai üvegszál-gyártókkal való együttműködés lehetőségét, és alacsonyabb specifikációjú anyagokat tesztel, de az ilyen cserék hosszú ellenőrzést igényelnek, és minőségi kockázatokkal járnak. A problémát az bonyolítja, hogy az anyag követelményei rendkívül szigorúak: az emberi hajszálnál vékonyabb, tökéletesen kerek és a legkisebb hibától mentes szálak, ahol a tartóban bármilyen hiba javíthatatlanná teszi a chipet.

Az üvegszálas szövet helyzete csak egy részlete a szélesebb képnek. Az AI láz már megrendítette a memóriapiacot, és most az elektronika ellátási láncának egyéb elemei is veszélybe kerülnek, a nyomtatott áramkörök fúróitól a speciális lézergépekig. A japán beszállítók, akik hagyományosan uralják a szűk, de kritikus fontosságú piaci rések, nem sietnek élesen növelni a termelést, félve a túltermelési válság ismétlődésétől. Ennek eredményeként még egy ilyen „láthatatlan” anyag is olyan tényezővé válhat, amely lelassíthatja az egész iparág fejlődését.