Elon Musk: a TeraFab az Intel 14A gyártástechnológiájával készítené AI chipjeit

Danny Weber

05:07 24-04-2026

© D. Novikov

Elon Musk bejelentette, hogy a TeraFab az Intel 14A eljárását alkalmazná mesterségesintelligencia-chipek gyártásához. A Tesla és a SpaceX is részt vesz a projektben.

Elon Musk bejelentette, hogy TeraFab néven futó projektje az Intel 14A gyártástechnológiáját kívánja használni mesterségesintelligencia-chipek előállításához. Szerinte mire a TeraFab saját üzemei az évtized végére működésbe lépnek, ez az eljárás már elég érett lesz az ipari felhasználáshoz.

Musk megjegyezte, hogy a TeraFab a 14A-t tartja a legjobb megoldásnak, és az Intellel való együttműködésre számít, bár a potenciális licencmegállapodás részletei még nem ismertek. Hangsúlyozta továbbá az Intel vezetősége és új csapata iránti tiszteletét, ezzel utalva egy esetleges partnerségre.

A Tesla vezérigazgatója egy elemzői és befektetői konferenciahívásban elmondta, hogy a TeraFab a legfejlettebb, de még nem teljesen kiforrott Intel 14A eljárást tervezi használni. Mire a TeraFab eléri a következő szintet, a 14A folyamatnak várhatóan kellően fejlettnek és használatra késznek kell lennie. A 14A tűnik a megfelelő választásnak, és a TeraFab kiváló kapcsolatot ápol az Intellel, tisztelve annak vezérigazgatóját, technológiai igazgatóját és új csapatát.

A jövőbeli ökoszisztémában a szerepek már megvannak: a Tesla fogja létrehozni és üzemeltetni a kísérleti gyártósort, míg a SpaceX felel majd a nagymértékű tömeggyártásért. Rövid távon a Tesla egy körülbelül 3 milliárd dollárba kerülő kutatóüzemet tervez építeni Texasban. Ez a létesítmény havonta több ezer ostya feldolgozására lesz képes, és valós gyártási körülmények között tesztelhetőek benne az új ötletek és technológiák.

A teljes tömeggyártásra való áttéréshez várhatóan egy különálló, nagyméretű üzem megépítésére lesz szükség, amelyet feltehetően a SpaceX felügyel. A vállalatok közötti koordináció azonban nehézkes lehet a döntések összehangolása és az összeférhetetlenségi ellenőrzések miatt, ami lassíthatja a projekt előrehaladását.

Egy meglévő technológia licencelése felgyorsíthatja a gyártás beindítását, mivel a saját eljárás fejlesztése akár egy évtizedig is eltarthat. Az ilyen gyakorlat nem új az iparágban: például a GlobalFoundries korábban a Samsungtól, a Rapidus pedig az IBM fejlesztéseit licencelte.

Mégis felmerül a kérdés, hogy mennyire kivitelezhető egy csúcstechnológiás, 1,4 nanométeres eljárást külső gyárakhoz igazítani, tekintettel annak jóval nagyobb összetettségére a régebbi node-okhoz képest.