Google fellebbez az Apple-nek fizetett keresőmotor-díjak miatt

A Google fellebbezett egy 2024-es bírósági ítélet ellen, amely szerint a vállalat megsértette a trösztellenes törvényeket, amikor fizetett az Apple-nek, hogy az iPhone alapértelmezett keresője legyen. A Columbia Kerületi Fellebbviteli Bírósághoz benyújtott keresetében a Google azt állítja, hogy az alsóbb fokú bíróság tévesen vélte úgy, hogy sikerük a verseny korlátozásából fakad, nem a termék minőségéből.

A Google szerint az Apple önként és érdemben választotta a Google keresőjét, mivel az innovatív, jelentős beruházásokkal fejlesztették, és kiváló felhasználói élményt nyújt. A Google hangsúlyozza, hogy szerződései nem zárták ki a riválisokat abból, hogy kedvezőbb ajánlatot tegyenek az Apple-nek vagy a Mozillának, és a felhasználók bármikor válthattak másik keresőmotorra a Safari beállításaiban. A bíróság által kifogásolt kizárólagosság a Google szerint az Apple üzleti döntése volt, nem a Google által kikényszerített lépés.

A Google most azt kéri a fellebbviteli bíróságtól, hogy vonja vissza a monopólium miatt elrendelt szankciókat. A bíróság korábban arra kötelezte a céget, hogy ossza meg keresési adatait, tegye közzé, hogy a felhasználók hogyan használják a keresőt, és szolgáltasson találatokat a versenytársaknak. Ha a fellebbezés elutasításra kerül, a Google-nak el kell kezdenie a megfelelést, amint a technikai részleteket és a hozzáférés feltételeit véglegesítik.

A Google azt is ellenzi, hogy generatív MI-cégek hozzáférjenek az adataihoz. Azzal érvel, hogy ezek a termékek nem léteztek a per tárgyát képező időszakban, és a szóban forgó cégek a Google adatai nélkül is gyorsan növekednek. Így értelmetlen lenne őket bevonni a lehetséges adatcímzettek közé.

Az Apple és a Google közötti megállapodás továbbra is kulcsfontosságú. A Google évente dollármilliárdokat fizet az Apple-nek, hogy a Safari alapértelmezett keresőmotoria lehessen. A bíróság nem tiltotta meg teljesen ezeket a kifizetéseket, de a Google többé nem írhat alá kizárólagos forgalmazási megállapodásokat. Fizethet viszont az Apple-nek, hogy az iPhone-on a keresési lehetőségek között szerepeljen.

Az Igazságügyi Minisztérium keményebb fellépést sürgetett, például a Chrome böngésző eladását vagy az Android leválasztását, de a bíróság nem ment ennyire messzire. A szankciók részletei még mindig kidolgozás alatt állnak: egy technikai bizottságnak kell meghatároznia a licencelési szabályokat, az adatvédelmi előírásokat és azt, hogy mely cégek jogosultak az adatokhoz való hozzáférésre.

A Google fellebbezésének szóbeli meghallgatását még nem tűzték ki, így a végleges ítélet csak 2026 vége vagy 2027 eleje körül várható. A döntés kiemelkedően fontos lesz az Apple, a Google és az egész keresőpiac számára – nemcsak a dollármilliárdos üzletet érinti, hanem azt is, hogy a hatóságok meddig mehetnek el a keresőökoszisztéma átalakításában.