Repülőgépmotorok táplálják az MI-adatközpontokat: mobil erőművek Texasban

Danny Weber

16:04 22-10-2025

© ProEnergy

Az MI-adatközpontok sugárhajtóművekből átalakított gázturbinákkal termelnek áramot: Texasban mobil erőművek szolgálják ki a megawattéhes klasztereket.

Az MI-korszak olyan mértékben falja az áramot, hogy az adatközpontok már sugárhajtóművekhez nyúlnak. Az Egyesült Államokban üzemeltetők kereskedelmi repülőgépekből kiszerelt, nyugdíjazott turbinákat telepítenek – szó szerint utánfutókra szerelt repülőgépmotorokat, amelyeket olyan generátorokká alakítottak, amelyek képesek több tíz megawattot igénylő MI-klasztereket kiszolgálni.

Az IEEE Spectrum szerint Texasban már működnek General Electric CF6-80C2 és LM6000 típusokra épülő rendszerek, amelyek korábban Boeing 767-eseken és Airbus A310-eseken repültek. A ProEnergy és a Mitsubishi Power által átalakított monstrumok egyenként akár 48 megawattot adnak le – ez elég ahhoz, hogy teljes szerverparkok folyamatosan menjenek, miközben az országos hálózat alig bírja tartani az ütemet.

A ProEnergy mobil erőművi egységeket kínál: a pótkocsira szerelt hajtóművek percek alatt üzembe állíthatók. Hasonló megoldás a Mitsubishi Power FT8 MOBILEPAC rendszere is, amely Pratt & Whitney motorokra épül, és kompakt csomagban hoz hasonló teljesítményt.

Olcsónak és zöldnek ezt nehéz lenne nevezni: a turbinák földgázzal vagy dízellel működnek, bonyolult emissziócsökkentő rendszereket igényelnek, és egyszerű ciklusban üzemelnek, hővisszanyerés nélkül. Mégis, egy olyan iparágban, ahol egyetlen MI-klaszter is száz megawattos nagyságrendet emészthet fel, ez egyre inkább az egyetlen gyorsan bevethető megoldás.

Az IEEE Spectrum arról is ír, hogy az OpenAI körülbelül 30 LM2500XPRESS egységet állít üzembe Texasban a Stargate projekt keretében. Egyenként legfeljebb 34 megawattot tudnak, és tíz percen belül indulnak – lényegében sugárhajtású, mobil erőművek.

A gond az, hogy a hagyományos villamosenergia-hálózat nem képes lépést tartani. Új kapacitások csatlakoztatása öt évig vagy még tovább húzódhat, a termelés bővítése pedig még lassabb. Így a kényszermegoldások válnak természetessé: ma egy MI-kampusz akár kerozinnal működik, holnap talán már egy moduláris atomerőmű táplálja.

Végül a hadseregben és az olajiparban edződött sugárturbinák adják az MI mögötti energiát. Ha valóban az MI-é a jövő, úgy tűnik, az a Boeing-hajtóművek bömbölésén érkezik.