Bemutatjuk a Tachyum Prodigy 2 nm‑es CPU specifikációit: 256+ mag, akár 1000 PFLOPS AI‑teljesítmény, 6,0 GHz csúcsórajel, DDR5, és kihívás az NVIDIA‑nak.
© Tachyum
A Tachyum, amely évek óta az általános célú processzorpiac felforgatását ígéri, frissített specifikációkat mutatott be a 2 nm‑es gyártástechnológiával készülő, közelgő Prodigy chiphez. Bár a cégnek még nincs kézzelfogható terméke a piacon, a mostani vállalások egyáltalán nem szerények.
A fejlesztők szerint a 2 nm‑es Prodigy lenne az első processzor, amely AI‑munkaterhelések alatt átlépi az 1000 PFLOPS‑ot. A vállalat úgy állítja, hogy az új generáció egészszámos teljesítményben ötszörös ugrást hoz, az AI‑feladatok feldolgozásában pedig akár 16‑szoros gyorsulást. A mai kínálathoz mérten a Tachyum azt ígéri, hogy a Prodigy az AI‑munkákban háromszor gyorsabb a legjobb x86‑os CPU‑knál, és a HPC terén hatszor erősebb a leggyorsabb GPGPU‑knál. Ha ezek a számok valósággá válnak, a számítási célú szilícium mércéje látványosan feljebb kerülne. Papíron mindez meggyőző, a döntő próba azonban a valós mérés lesz.
Az architektúra maga is nagyra tör: a teljes értékű, 2 nm‑es Prodigy 256 magot integrál, a szerverrendszerek pedig több ilyen lapkából épülnek. A termékcsalád három szintre tagolódik:
Legfeljebb 768–1024 mag és 24 DDR5‑csatorna, a csúcsmodellek akár 6,0 GHz‑ig.
256–512 mag és 16 DDR5‑csatorna, 16 lapkás konfigurációk támogatásával.
Legfeljebb 128 mag és 4 vagy 8 DDR5‑csatorna.
A legmerészebb állítások az NVIDIA szerverplatformjait célozzák. A vállalat belső becslése szerint a Prodigy Premiumra épülő rendszerek közel 26‑szoros AI‑teljesítménnyel múlják felül az NVIDIA Vera Rubin NVL144‑et, míg a Prodigy Ultimate konfigurációk mintegy 22‑szer előzik a Rubin NVL576‑ot. Ha ez a gyakorlatban is megismétlődik, az könnyen átrendezheti a mezőnyt.
A Tachyum közlése szerint egy friss, 220 millió dolláros befektetés közelebb viszi a projektet a végső gyártáshoz és a tesztgyártási tape‑outhoz. Ha a cég a vázoltakból akár csak egy részt képes leszállítani, a nagy teljesítményű számítástechnika az utóbbi évek egyik legnagyobb áttörését láthatja — ugyanakkor, amíg a szilícium nem érkezik meg, érdemes óvatos várakozásokkal élni.