Wei‑Jen Lo átigazol az Intelhez: TSMC, 2 nm és titoktartási vita
A TSMC volt szenior alelnöke, Wei‑Jen Lo az Intel K+F alelnöke lett. 2 nm, A16/A14 és 18A, titoktartási vita gyanúja: mi forog kockán a chipgyártási versenyben?
A TSMC volt szenior alelnöke, Wei‑Jen Lo az Intel K+F alelnöke lett. 2 nm, A16/A14 és 18A, titoktartási vita gyanúja: mi forog kockán a chipgyártási versenyben?
© D. Novikov
Az egykori TSMC szenior alelnöke, Wei‑Jen Lo váratlanul az Intelhez igazolt, és a lépés máris az év egyik leginkább figyelt személyi történetévé nőtte ki magát. A TrendForce a Liberty Timesra hivatkozva arról számolt be, hogy Lo október végén átvette a kutatás-fejlesztési alelnöki posztot. A nagyobb visszhangot azonban azok az állítások keltették, amelyek szerint a TSMC-től való távozása előtt röviddel belső dokumentumok másolatait kérte ki és kapta meg kulcsfontosságú gyártási csomópontokról – a 2 nm-től a készülő A16 és A14 technológiákig.
Első ránézésre az efféle kérések egy ilyen rangú vezetőnél rutinszerűnek tűnhetnek, a TSMC ugyanakkor belső vizsgálatot folytat. Tajvani médiumok megjegyzik, hogy ha a gyanú beigazolódik, az ügy a kereskedelmi technológiákat védő nemzeti jogszabályok hatálya alá eshet. Ez a vállalat 2 nm-es munkájához köthető második lehetséges visszaélés lenne: augusztusban három TSMC-mérnök ellen emeltek vádat kritikus adatok eltulajdonítása miatt, és akár 14 év börtön fenyegeti őket.
Ebbe a háttérbe illeszkedik Lo Intelhez történő átigazolása, amely óhatatlanul további kérdéseket vet fel. A TSMC-nél töltött 21 év alatt több mint 1 500 szabadalomhoz járult hozzá, és a cégalapító Morris Chang bizalmát élvezte. 75 éves koráig a posztján maradt – jócskán túl a TSMC szokásos nyugdíjkorhatárán. Most az Intelnél a fejlett berendezések fejlesztését és bevezetését felügyeli majd, ideértve a chipkihozatal javítását is – ez közvetlenül érinti a gyártástechnológiai elsőségért folyó versenyt.
Az egyik fókuszpont, hogy esetében érvényes-e a szokásos, 18 hónapos titoktartási megállapodás. Egyes források felvetették, hogy talán nem írta alá, ami egy eleve érzékeny átmenetet még bonyolultabb jogi kérdéssé tehet. Az időzítés sem mellékes: az Intel a 18A eljárást tömeggyártásba viszi, és 2027-re célozza a 14A-t, miközben a TSMC a tervek szerint 2026 második felében indítja az A16-ot. Még bármiféle jogsértés megállapítása nélkül is ez az egybeesés felerősíti a figyelmet egy olyan piacon, ahol a gyártási know-how és a kihozatalban szerzett szakértelem szokatlanul nagy súlyt képvisel.