Hogyan válassz videokártyát 2025-ben: 1080p, 1440p, 4K, DLSS/FSR, 16 GB VRAM
Videokártya-útmutató 2025: 1080p–4K ajánlások, 16 GB VRAM jelentősége, DLSS vs FSR, RTX 5060/5070 Ti és Radeon RX 9060/9070 tippek hosszú távú vásárláshoz.
Videokártya-útmutató 2025: 1080p–4K ajánlások, 16 GB VRAM jelentősége, DLSS vs FSR, RTX 5060/5070 Ti és Radeon RX 9060/9070 tippek hosszú távú vásárláshoz.
© A. Krivonosov
Most egyszerre könnyebb és nehezebb videokártyát választani. Könnyebb, mert az AMD, az Nvidia és az Intel már lezárta az aktuális generációs kínálatát, így a közeljövőben aligha várhatók hirtelen felfordulások. Nehezebb, mert már nem csak a nyers FPS számít: legalább ennyire fontos a végfelhasználói ár, a VRAM mennyisége és az a szoftveres ökoszisztéma, amelybe belépsz — Nvidiánál a DLSS és a Multi-Frame Generation, AMD-nél az FSR, Intelnél a XeSS. Az AI-láz miatt feszes a gyártókapacitás, így nagy és tartós áresésre nem érdemes számítani. 2025-re a józan megközelítés egyszerű: azt érdemes venni, ami a saját felbontásodon és beállításaid mellett kényelmes élményt ad, felesleges elméleti tartalék nélkül. A Pepelats News körülnézett a piacon, és kiemelt néhány kártyát, amelyekre érdemes ránézni.
Ha többnyire 1080p a cél, a stabilitás és az ár gyakran többet ér a nyers erőnél. 1440p-hez már komolyabb teljesítményszint kell, és nagyon nem mindegy a VRAM. Ha pedig 4K-ban, magas beállításokkal és minden effekt bekapcsolásával gondolkodsz, a választás gyorsan a prémium szegmensbe terelődik, ahol az upscaling és a képkocka-generálás viszi a hátán az élményt.
Ha egyetlen egyszerű tanácsot kellene adni, a 16 GB VRAM most rendkívül meggyőző. A logika kézenfekvő: az újabb játékok egyre memóriaéhesebbek — különösen, ha a ray tracinget upscalinggel és frame generálással együtt használod. Ilyen környezetben a 12 GB — és főleg a 8 GB — könnyen oda vezet, hogy szelektálnod kell az effektek között.
Ebből a nézőpontból a Radeon RX 9070 erős középkategóriás választásnak tűnik: a tesztek szerint közel áll az RTX 5070-hez, viszont 16 GB-ot kínál a rivális 12 GB-jával szemben, és ez a plusz 4 GB segít elkerülni a belassulásokat és a felesleges állítgatást a nehezebb címekben. Ha több mozgásteret szeretnél 1440p-hez, és magabiztosan lépnél be a 4K világába, a Radeon RX 9070 XT a legkiegyensúlyozottabb entuziasta opció: nyers erőben közel az RTX 5070 Ti-hez, jellemzően olcsóbb, 16 GB-ot ad és támogatja az FSR 4-et.
2025-ben GeForce-ot venni legalább annyira szoftver-, mint hardverdöntés. Sokak szerint a DLSS 4 a legjobb minőségű felskálázó, és az RTX 50-es széria mellé megjött a Multi-Frame Generation, amely extra képkockákat illeszt be, és 2–4x-es gyorsulást is hozhat. Ha szereted a ray tracinget, a lehető legsimább megjelenítést akarod magas frissítésű kijelzőn, és kész vagy megfizetni a technológiai csomagot, az RTX 5070 Ti tűnik a leglogikusabb Blackwell-választásnak: 16 GB VRAM, teljes DLSS 4 és MFG funkciókészlet, erős RT-teljesítmény.
Az RTX 5070 már vitathatóbb választás, főleg a 12 GB memória miatt. Általánosságban erős, de a legnehezebb RT+DLSS+framegen helyzetekben könnyen a beállítások zsonglőrködésébe torkollik a dolog. Hosszú távra kevésbé megnyugtató, mint a 16 GB-os alternatívák.
Az 500 dollár alatti sávban az RTX 5060 Ti 16GB emelkedik ki. Játékokban következetesen gyorsabb és egyenletesebb a Radeon RX 9060 XT 16GB-nál, és a 16 GB miatt bátrabban kapcsolható RT és DLSS anélkül, hogy állandóan a VRAM-ot kellene figyelni. Az AMD alternatívájánál többe kerül, de itt a következetesség a lényeg: kevesebb mikrolag és kiszámíthatóbb simaság.
Ha a költség per képkocka a fő szempont és kevesebbet költenél, a Radeon RX 9060 XT 16GB remek ár-érték arány: 1080p-hez és 1440p-hez szinte mindent visz, ad 16 GB-ot, és nem hagyja, hogy a memória legyen a szűk keresztmetszet. Ugyanakkor fair megjegyezni, hogy szoftveres kiforrottságban és a technológiák elterjedtségében az AMD még mindig az Nvidia mögött jár.
Olyan 300 dollár környékén a favorit az RTX 5060 mint legjobb 1080p-s opció. A csavar: a 8 GB korlátozza azokat a helyzeteket, ahol a képkocka-generálás különösen kívánatos — maga az MFG is VRAM-igényes. Népszerű címekhez jó kártya, de a minden csúszkát maximumra toló, nehéz AAA-khoz nem ideális.
Ha a 300 dollár már a plafon, és új, garanciális kártyát szeretnél, az Intel Arc B570 vállalható választás: a 10 GB megnyugtatóbb, mint a 8 GB, 1080p-ben ez ad egy kis lelki békét. Cserébe együtt kell élni az Arc ökoszisztéma sajátosságaival és azzal, hogy az XeSS 2 és az Intel frame generátora mérsékeltebben elterjedt.
Az RTX 5090 kétségkívül az éllovas: 4K minden csúszkával a plafonon, brutális teljesítmény, 32 GB GDDR7. Ugyanakkor ebben a ligában az ár-érték már nem szempont: a bolti árak továbbra is bőven a javasolt szint felett járnak, a fogyasztási keret hatalmas, a tápellátási és hűtési igények komolyak. Ha nem egy kompromisszummentes álomgép épül, ez inkább vágy tárgya, mint józan ajánlás.
Ha évekig egyetlen kártyát szeretnél 1440p-hez, 4K-lehetőséggel, a legnyugodtabb stratégia a 16 GB VRAM célzása, majd az ökoszisztéma kiválasztása: AMD-nél az RX 9070 vagy az RX 9070 XT erős ár-teljesítmény arányt kínál, Nvidiánál az RTX 5070 Ti a kézenfekvőbb opció, ha a DLSS 4 és a Multi-Frame Generation kritikus, és nem gond a felár.
Ha szűk a költségvetés, de fontos a komfort, a legésszerűbb belépő továbbra is a 16 GB, ahol csak lehet: vagy az RTX 5060 Ti 16GB, ha a stabilitás és a DLSS képminősége a fontosabb, vagy az RX 9060 XT 16GB, ha az ár és a memóriamennyiség számít igazán.
Végül, ha főleg 1080p-ben játszol és figyelned kell a kiadásokra, az RTX 5060 működőképes opció, egy egyértelmű megjegyzéssel: a 8 GB már nem tartalék, hanem kompromisszum, ami körültekintőbb beállításokat és óvatosabb framegenerálást igényel.