Miért működik a legtöbb adatközpont ideális klímán kívül?
Friss elemzés: az adatközpontok többsége az ASHRAE-ajánlásokon kívüli klímában működik; nőnek a hűtési, páratartalom- és az energiaigény kockázatai.
Friss elemzés: az adatközpontok többsége az ASHRAE-ajánlásokon kívüli klímában működik; nőnek a hűtési, páratartalom- és az energiaigény kockázatai.
© RusPhotoBank
Egy friss elemzés szerint a világ 8 808 működő adatközpontjából csaknem 7 000 olyan éghajlati övezetben áll, amely kívül esik az ajánlott üzemeltetési feltételeken. A Rest of World a létesítmények helyét többéves időjárási adatsorokkal és az ASHRAE iránymutatásaival vetette össze; a szakmai szervezet az optimális teljesítmény érdekében 18–27 Celsius-fok közötti belépő levegő-hőmérsékletet javasol.
Kiderült, hogy a létesítmények túlnyomó többsége ezen a tartományon kívül található. A legtöbb hűvösebb térségekben működik, ahol a túlmelegedés ritkábban jelentkezik, viszont nő a páratartalomhoz és a kondenzációhoz kapcsolódó kockázat. Mintegy 600 telephely – az összesnek kevesebb mint 10 százaléka – olyan területen üzemel, ahol az átlaghőmérséklet 27 Celsius-fok fölött van, ami az állandó és drága hűtést elkerülhetetlenné teszi. Huszonegy országban minden aktív adatközpont az ASHRAE szerint túl meleg zónában áll.
Ágazati szakértők szerint a létesítési hely kiválasztásánál a klíma szempontjai egyre inkább háttérbe szorulnak a gazdasági, politikai és infrastrukturális realitások mögött. Az adatlokalizációs előírások, a felhőszolgáltatások és a generatív MI terjeszkedése, az áram- és vízellátás hozzáférhetősége, a telekárak és az adókedvezmények arra ösztönzik a vállalatokat, hogy kevéssé ideális helyszíneken is építkezzenek. Röviden: a térképet ma inkább a szabályozás és a mérleg, mintsem a hőmérő rajzolja.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az adatközpontok 2024-ben körülbelül 415 terawattóra villamos energiát fogyasztottak – ez nagyjából a világigény 1,5 százaléka –, és ez az érték 2030-ra több mint megduplázódhat. A globális felmelegedés közegében elemzők arra figyelmeztetnek, hogy 2040-re a szélsőséges hőség a legnagyobb adatközpontok kétharmadát érintheti súlyosan, különösen az Ázsia–Csendes-óceáni térségben és a Közel-Keleten. A folyamat azt üzeni: az iparág növekedésre készül, miközben egyre szűkebb mozgásteret hagy neki az egyre szeszélyesebb éghajlat.