2025-ben a kvantumszámítógépek valós hasznot hoznak: a fizikában és kémiában hibajavítással, hibrid módszerekkel oldanak meg összetett feladatokat világszerte.
© Сгенерировано нейросетью
A kvantumszámítógépekre sokáig a holnap technológiájaként tekintettek – lenyűgöző, mégis távoli eszközként. Laborokban működtek, kísérleteket hajtottak végre, a gyakorlati hasznot pedig a „majd egyszer” polcára száműzték. 2025-ben ez elkezdett változni: továbbra sem tömegpiaci kütyük, de a tudomány számára már kézzelfogható értéket mutatnak. Mostanra kevésbé hangzanak ígéretnek, és inkább munkaeszköznek számítanak.
A BODA.SU szerint a fordulat lényege, hogy a kvantumgépeket valós problémákra kezdik bevetni. A részecskefizikában kutatók kvantumprocesszorokkal modellezték a részecskék kölcsönhatásait – ez alapvető a matéria szerkezetének megértéséhez. Hagyományos szuperszámítógépek is nekifuthatnak ennek, de óriási számítási költséggel. A kvantumhardver viszont lehetővé teszi, hogy ezeket a folyamatokat saját, kvantumos nyelvükön írják le.
A különleges, egzotikus anyagállapotok külön figyelmet kaptak. 2025-ben egy kvantumprocesszorral sikerült visszaállítani egy olyan kvantumállapotot, amelyet valós anyagokban nehéz létrehozni, klasszikus módszerekkel pedig szinte lehetetlen pontosan szimulálni. Ilyen közegben a kvantumszámítógép kevésbé számológép, inkább önálló laboratóriumként viselkedett.
A kvantumkémia is lendületet vett. 2025-ös kísérletekben a kvantumszámítást hibajavítással párosították, így molekulák és kémiai reakciók a különálló elektronok szintjén is hosszabb ideig, stabilabban számolhatók. Ez még nem hoz áttörést a gyógyszerfejlesztésben, de egyértelmű jelzés, hogy a megközelítés valóban működőképes.
Két tényező tette lehetővé ezt a haladást. Egyrészt az eszközök stabilabbak és pontosabbak lettek, így összetettebb programok is futhatnak rajtuk. Másrészt a hatékony hibajavítás ma már hosszabb ideig tartja pályán a számításokat. Egyre gyakoribb az együttműködés a klasszikus gépekkel: a hagyományos számítógép előkészíti a feladatot, a kvantumprocesszor pedig elvégzi a legnehezebb részét.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kvantumszámítógépek már nem csupán játékszerek vagy látványos demók. 2025-ben a fizika és a kémia valós terheléseit kezdték kezelni. Nem forradalomról és nem a klasszikus számítástechnika leváltásáról van szó, mégis fontos előrelépés: a kvantumgépek specializált tudományos eszközzé válnak – akárcsak a részecskegyorsítók vagy a távcsövek –, és hasznosabbnak bizonyulnak annál, mint amire pár éve még sokan számítottak.