Wuhu adatszigete: hogyan kapcsolja össze a Huawei UB‑Mesh Kína MI‑adatközpontjait
Wuhu szigetén Kína óriás adatközpont-hálózatot épít. A Huawei UB‑Mesh összefűzi a kapacitást, gyorsítja az MI‑szolgáltatásokat Shanghai és Hangzhou számára.
Wuhu szigetén Kína óriás adatközpont-hálózatot épít. A Huawei UB‑Mesh összefűzi a kapacitást, gyorsítja az MI‑szolgáltatásokat Shanghai és Hangzhou számára.
© RusPhotoBank
A Jangce folyó medencéjében, Wuhu városának több mint 300 hektáros szigetén formálódik Kína egyik legambiciózusabb digitális vállalkozása. Ahol egykor rizsföldek húzódtak, adatsziget emelkedik: hatalmas adatközpont‑komplexum a Huawei, a China Mobile, a China Telecom és a China Unicom számára. A beruházás egy nagyobb, 37 milliárd dolláros program része, amelyet a források Kína Stargate-jeként emlegetnek. A váltás beszédes: a földművelést itt a számítási kapacitás váltja.
A terv az országban szétszórt szerverkapacitást egyetlen szövetté kapcsolni a Huawei UB‑Mesh technológiájával. Jelenleg Kína a világ MI‑számítási teljesítményének nagyjából 15%-át birtokolja, míg az Egyesült Államok körülbelül 75%-ot. Az adatközpontok összevonásával a cél ennek az aránynak a finom elmozdítása, valamint az MI‑szolgáltatások felgyorsítása olyan nagyvárosokban, mint Shanghai, Hangzhou és Nanjing. A megközelítés lényege egyszerű: a jó ütemezés és a közelség is emelhet a teljesítményen, nem csak az egyes chipek nyers sebessége.
A wuhui helyszín csak egy eleme a nagy tervnek. Hasonló központok épülnek Ulanqab városában (Beijing és Tianjin kiszolgálására), Guizhou tartományban (Guangzhou számára) és Qingyan térségében (Chengdu és Chongqing ellátására). A távolabbi régiók régebbi adatközpontjai nagy nyelvi modellek betanítására és tartalékkapacitásként kapnak szerepet. A korábban kihasználatlan, feleslegben álló chipek végre munkába állhatnak – a hatóságok a beszerzésükre akár 30%-os támogatást kínálnak. Józan lépés: a fölösleget így áteresztőképességgé lehet fordítani.
Az Egyesült Államok exportkorlátozásai a fejlett NVIDIA GPU‑kra felgyorsításra késztették Pekinget a hazai processzorok és az azokat támogató infrastruktúra terén. A belföldi opciók még elmaradnak az amerikai megfelelőktől, Kína ugyanakkor skáláz és sűrű, a nagy lakosságú központokhoz közelebb eső létesítményhálózatot épít. Az Egyesült Államokkal vívott szoros versenyben az ilyen lépések segítenek megszilárdítani a pozíciókat az MI‑versenyben. A méret és a közelség nem tünteti el egyik pillanatról a másikra a teljesítménykülönbséget, de ott szűkítheti a távolságot, ahol a legtöbbet számít: a reagálóképességben, az ellenállóképességben és az elérésben.