Kanadai kutatók létrehozták az AzoBiPy-t, egy szerves molekulát, amely biztonságosabb, nem gyúlékony alternatíva a lítiumion akkumulátoroknál, és közel megduplázza az energiatároló kapacitást.
© A. Krivonosov
Kanadai kutatók bejelentették egy szerves molekula kifejlesztését, amely forradalmasíthatja a megújuló energia tárolását. A montreali és concordiai egyetemek kutatói létrehoztak egy AzoBiPy nevű vegyületet, amelyet vizes szerves áramlóelemekben terveznek alkalmazni – ez a lítiumion akkumulátoroknál biztonságosabb, nem gyúlékony alternatíva.
Az AzoBiPy legfontosabb tulajdonsága, hogy reverzibilis reakciók során egyszerre két elektront tud átadni. Ez szokatlan a szerves elektrolitok körében, amelyek általában csak egy elektronnal dolgoznak. Ennek eredményeként az új molekula közel megduplázza az energiatároló kapacitást, 47,1 Ah/l térfogati kapacitást érve el magas vízoldhatóság mellett.
A stabilitás is lenyűgöző. 70 napos tesztelés során, amely 192 töltési-kisütési ciklust foglalt magában, az AzoBiPy az eredeti kapacitásának mintegy 99%-át megtartotta, naponta mindössze 0,02%-ot veszítve. Szerves tárolórendszerek esetében ez majdnem rekordnak számító teljesítmény, amely utat nyit az évszakos energiatárolás felé – például a nyári napenergia téli fűtésre való felhasználásához.
A kutatók bemutatták a technológia gyakorlati alkalmazhatóságát egy élő prototípus segítségével: egy áramlóelem, amely néhány kanál elektrolitot használt, nyolc órán át működtetett egy karácsonyi lámpafüzért. A kereskedelmi forgalomban kapható vanádiumalapú megoldásokkal ellentétben az AzoBiPy könnyen hozzáférhető elemekből készül: szénből, nitrogénből és hidrogénből. A csapat jelenleg fából és élelmiszer-hulladékból származó bio-változatokat kutat, és szabadalmi bejelentéseket tett, céljuk a technológia bevezetése a következő évtizeden belül.