Egy vak kísérlet a diyAudio fórumon tesztelte, hogy hallás alapján megkülönböztethető-e az audiokábel hatása. Az eredmény meglepő: a résztvevők nem tudták észlelni a különbséget.
© D. Novikov
Egy szokatlan vak kísérlet a diyAudio fórumon megkérdőjelezte a hagyományos bölcsességet az "audiokábel-mágia" kapcsán. A résztvevőknek pusztán hallás alapján kellett megkülönböztetniük az audiójelet, amely különféle vezetőkön keresztül haladt – professzionális rézkábeltől kezdve egészen banánon és nedves talajon át. Az eredmény meglepő volt: a legtöbb hallgató nem tudta észrevenni a különbséget.
A kísérletet Pano nevű fórummoderátor szervezte. Több változatot készített ugyanarról az audioklipről: az eredménytől a CD-ről, valamint számos újrarögzítést, ahol a jel különböző anyagokon haladt át. A felállás körülbelül 1,8 méter magas minőségű rézhuzalt, egy szakasz nedves talajt, egy régi mikrofonkábelt forrasztott érmékkel, egy rövid "banán" vezetéket és egy ismételt kontrollköröt tartalmazott.
Minden felvételt ugyanarra a hangerőszintre normalizálták, majd vak hallgatásra mutatták be a résztvevőknek. A hallgatók nem tudták, melyik változatot hallják, és meg kellett határozniuk, melyik "vezetőn" haladt át a jel. A 43 próbálkozásból mindössze 6 volt helyes – körülbelül 14%, ami közel áll a véletlen találgatáshoz. A statisztikai elemzés szerint ezek az eredmények a véletlen tartományába esnek, és nem igazolják a képességet az anyagi hatások hangra gyakorolt hatásának megkülönböztetésére.
Pano megjegyezte, hogy figyelemre méltó, mennyire hasonlóan hangzanak ezek a fájlok, tekintve, hogy a "föld" audiónak szörnyűnek kellene lennie, de mégsem az, és minden újrarögzítésnek nyilvánvalónak kellene lennie, de mégsem az. A hatást azzal magyarázza, hogy az ilyen anyagok egy audiokörben további ellenállásként működnek – csökkenthetik a jelet, de nem vezetnek be az emberi hallás által észlelhető torzításokat.
A kísérlet ötlete az Amigo című dokumentumfilmből származik, amely a 20. század eleji távíróvezetékeket írta le, ahol a földet használták visszatérő vezetőként. Ez inspirálta a kutatót, hogy tesztelje, hogyan működne egy hasonló elv egy audiójel esetében.
A kísérlet következtetése egyszerű, de kényelmetlen a drága tartozékok rajongói számára: valós körülmények között az emberi hallás gyakran nem tudja megkülönböztetni az egzotikus vagy "alkalmatlan" vezetők hatását a hétköznapi kábelekéttől – legalábbis amikor a finom hatásokról van szó, amelyek túlmutatnak a nyilvánvaló jelvesztésen.