Európai televíziós cégek kiterjesztett szabályozást követelnek a Google, Amazon, Apple és Samsung okostévé-ökoszisztémáira és virtuális asszisztenseire. Olvasson a verseny és a Digitális Piacok Törvényéről.
© RusPhotoBank
Az európai televíziós cégek fokozott nyomást gyakorolnak az uniós hatóságokra, hogy a szigorú kartelljogi szabályokat kiterjesszék a technológiai óriások, mint a Google, az Amazon, az Apple és a Samsung okostévé-ökoszisztémáira és virtuális asszisztensére is. A kezdeményezés a kereskedelmi televíziók és a video on demand szolgáltatók szövetségétől (ACT) származik, amelybe olyan neves médiavállalatok tartoznak, mint a Canal+, az RTL és az ITV. A műsorszolgáltatók az uniós kartellhivatalhoz intézett fellebbezésükben arra hivatkoznak, hogy az informatikai cégek befolyása a tartalomelosztás és a közönségelérés terén túlzottan megnőtt.
Adataik szerint ezeknek a technológiai platformoknak a piaci pozíciója az elmúlt években jelentősen megerősödött. Például az Android TV részesedése 16%-ról 23%-ra nőtt, az Amazon Fire OS 5%-ról 12%-ra emelkedett, a Samsung Tizen pedig 24%-ot ért el. A műsorszolgáltatók szerint ezek a rendszerek ma már gyakorlatilag irányítják a felhasználók tartalomhoz való hozzáférését, ezért a Digitális Piacokról szóló törvény hatálya alá kellene vonni őket.
Ez a jogszabály, amely 2023-ban lépett hatályba, a nagy technológiai vállalatok hatalmának korlátozására és a verseny ösztönzésére irányul. A médiavállalatok azonban úgy vélik, a jelenlegi szabályozás nem veszi figyelembe a televíziós platformok és a hangalapú asszisztensek egyre növekvő szerepét. Különösen aggodalomra ad okot az Alexa és a Siri típusú virtuális asszisztensek esete. Említést érdemel az OpenAI megoldásainak megjelenése is, amely tovább fokozhatja a versenyt ezen a területen. Mindezek ellenére egyik ilyen szolgáltatást sem jelölték ki „kapuőrnek” a meglévő jogszabályok keretében.
A műsorszolgáltatók figyelmeztetnek, hogy a szabályozás hiánya „szabályozási űrt” teremt, lehetővé téve a digitális asszisztensek számára, hogy gyakorlatilag irányítsák a médiatartalmakhoz való hozzáférést okostelefonokon, okoshangszórókon és autórendszereken keresztül. Fellebbezésükben felhívták az Európai Bizottságot, hogy vonja be az okostévéket és a virtuális asszisztenseket a törvény hatálya alá, még akkor is, ha formálisan nem érik el a meghatározott közönségméret és piaci kapitalizáció küszöbértékeit. Az iparág szerint ez szükséges a tisztességes verseny fenntartása és a piaci monopolizáció megelőzése érdekében.