A Trump-kormány bejelentette a Pax Silica projektet, amely akár 4 billió dollárt von be a félvezetőipar, energiaellátás és kritikus nyersanyagok fejlesztésére. Kattints a részletekért!
© whitehouse.gov
A Trump-kormány bejelentette a Pax Silica nevű jelentős beruházási kezdeményezés elindítását, amely akár 4 billió dollárt is bevonhat a félvezetőipar, az energiaellátás és a kritikus nyersanyagok kitermelésének fejlesztésére. A projekt egy nemzetközi konzorciumként képzelik el, amely szövetséges országokat és jelentős befektetési alapokat von be.
Az első szakaszban az Egyesült Államok 250 millió dollárt kíván befektetni a kezdeményezésbe, és átveszi az alapok elosztásának koordinálását. A már megnevezett kulcsfontosságú résztvevők között szerepel a SoftBank, Szingapúr Temasekje és Abu-Dzabi Mubadalája, valamint több ország állami vagyonkezelő alapja, például Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Svédország. Ezek a partnerek együttesen több mint egy billió dolláros eszközt kezelnek, ami további méretezéshez nyújt alapot.
A Pax Silica a teljes félvezető ellátási láncot lefedi – a ritkaföldfémek bányászatától és feldolgozásától a gyártóberendezések és chipek gyártásáig, valamint az AI-infrastruktúra kiépítéséig. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az ellátási lánc kulcselemei – a nyersanyagok, a logisztika, az energia és a termelési kapacitás – szövetséges nemzetek ellenőrzése alatt maradjanak. Tizenhárom ország már részt vesz, köztük Japán, Dél-Korea, Izrael, Hollandia, az Egyesült Királyság és India.
A geopolitikai kockázatok további ösztönzőként szolgáltak a projekt bővítéséhez. Például a Hormuz-szoroson keresztüli szállítás zavarai az Iránnal való konfliktus idején rávilágítottak a globális logisztikai útvonalak sebezhetőségére. Washingtonban úgy látják, hogy az infrastruktúra – a kikötőktől a kábeleken át – a jövőbeli konfliktusok során nyomásgyakorlás célpontjává válhat, ami az ellátási láncok diverzifikálását és védelmét teszi szükségessé.
Azonban a megjelölt 4 billió dolláros összeg kérdéseket vetett fel az elemzők körében. Összehasonlításképpen, a tavalyi teljes globális közvetlen külföldi beruházás körülbelül 1,6 billió dollár volt, és az Egyesült Államok kezdeti hozzájárulása csak töredéke a megjelölt cél százalékának. Ennek ellenére maga a kezdeményezés tükrözi a nyersanyagok és technológiák feletti ellenőrzésért folyó egyre fokozódó versenyt, különösen Kína ritkaföldfémanyagok exportjára vonatkozó korlátozásainak hátterében, amelyek a modern elektronika gyártásához elengedhetetlenek.