Monash-kutatás szerint a rendszeres zenehallgatás 39%-kal, a hangszeres játék 35%-kal csökkenti a demencia kockázatát, és lassítja a kognitív hanyatlást.
© A. Krivonosov
Az ausztráliai Monash Egyetem kutatói arról számolnak be, hogy a zene képes érdemben lelassítani az agy életkorral járó változásait. Egy több mint 10 800, hetven év feletti résztvevőt vizsgáló elemzés szerint a rendszeres zenehallgatás 39 százalékkal alacsonyabb demenciakockázattal járt együtt, a hangszeres játék pedig 35 százalékos csökkenéssel. Együtt nézve ezek a számok azt sugallják: a zene mint mindennapi szokás komoly hozadékkal járhat az idősödő elmének.
A vizsgálatot Joanne Ryan professzor és Emma Jaffa hallgató vezette; eredményeiket az International Journal of Geriatric Psychiatry közölte. A munka az ASPREE (ASPirin in Reducing Events in the Elderly) és az ALSOP projektek adataira támaszkodott, amelyek egyaránt az időskorúak egészségére fókuszálnak.
A legalacsonyabb demenciakockázat azoknál mutatkozott, akik következetesen, nem pedig alkalomszerűen hallgattak zenét. Náluk ritkábban jelent meg kognitív hanyatlás, és jobban fel tudták idézni a mindennapi eseményeket—ez az emlékezeti képesség az évek múlásával jellemzően gyengül.
Azok a résztvevők, akik a hallgatást hangszeres játékkal is kiegészítették, szintén kiemelkedtek: demenciakockázatuk 33 százalékkal volt alacsonyabb, és 22 százalékkal kisebb eséllyel jelentkezett náluk kognitív károsodás. A minta aligha félreérthető: ha a zene beépül a mindennapokba, az együtt jár a jobb kognitív kilátásokkal.
Emma Jaffa szerint a zenei tevékenység egyszerű, könnyen elérhető módja lehet az időskori mentális jóllét támogatásának. Joanne Ryan professzor úgy vélte, hogy mivel a demenciára jelenleg nincs gyógymód, a megelőzés, különösen az életmódbeli megközelítések, kiemelt figyelmet érdemelnek; szerinte a zene a későbbi életszakaszokban az agy egészségének megőrzésére használt legbiztonságosabb és legtermészetesebb eszközök közé tartozik.