A Cornell zajkódolt megvilágítással és optikai vízjelekkel hitelesíti a videókat. Deepfake-ellenes védelem, bemutatva a SIGGRAPH 2025-ön. Több fénykód.
© A. Krivonosov
A Cornell Egyetem kutatói új módszert mutattak be a videók manipuláció elleni védelmére: optikai vízjeleket. Ahelyett, hogy digitális címkét ágyaznának a fájlba, a jelölést magába a felvételhez használt fénybe szövik bele. Az ötlet elegáns: a hitelesség a fájlról a világításra kerül át, ahol az utómunka trükkjeinek jóval szűkösebb a mozgástere.
A zajkódolt megvilágításként ismert eljárás lehetővé teszi egy egyedi vízjelkód létrehozását, amelyet bármilyen kamera rögzíteni tud. Ezek a kódok időbeli jelölőkként ott maradnak a felvételben, és gyorsan leleplezik a vágásokat vagy a hamisítványokat.
A megvalósítás sem bonyolult: használhatók programozható lámpatestek, vagy akár hétköznapi izzók is, amelyekbe mikrochipet építettek, és az a fényerőt az emberi szem számára láthatatlan tartományban finoman modulálja. Ez a gyakorlati oldal sokat számít: ellenőrzéskor a szakértők könnyen kiszúrhatják az ellentmondásokat — kihúzott jeleneteket, beillesztett tárgyakat vagy teljesen szintetikus klipeket.
A SIGGRAPH 2025 konferencián a kutatók bemutatták, hogy egyetlen jeleneten belül egyszerre akár három különböző fénykód is működhet, ami jelentősen megnehezíti a hamisítók dolgát. A szerzők szerint a technológia kulcseszközzé válhat a deepfake-ek ellen, és segíthet visszaállítani a videóba vetett bizalmat, mint az igazság forrásába. Tekintve, hogy a fénykódolás ennyire megnehezíti a manipulációt, ez a következtetés józanul megalapozottnak tűnik.