Az Ohio State kutatói shiitake és csiperke micéliumát vizsgálták szerves memrisztorként. Stabil, RAM-szerű működés ~1 V-on, 6 kHz-en és kb. 90% pontosság.
© Plos
Az Ohio State University kutatói váratlan alternatívát vetettek fel a hagyományos memóriával szemben: tárolóközegként a gombák micéliumát. A csapat shiitake és csiperke micéliumot vizsgált szerves memrisztorként, vagyis olyan alkatrészként, amely képes megőrizni korábbi elektromos állapotát.
A kísérletekben a micéliumot Petri-csészékben nevelték gabonából, szénából és búzacsírából álló táptalajon, nagyjából 20–22 °C-on és magas páratartalom mellett. A mintákat ezután egy hétig napon szárították, amíg megkeményedtek, majd a mérés előtt enyhe permetezéssel, ioncserélt vízzel állították helyre a vezetőképességüket. Elektródákat csatlakoztattak az anyaghoz, és különböző feszültségek és jelalakok mellett követték a válaszát.
Kiderült, hogy nagyjából egy volt környékén viselkedett a legstabilabban. Ilyen üzemben az anyag valóban memrisztorként működött: ellenállása az előzetes ingerléstől függően változott. Külön próbákban a kutatók a rendszert egy RAM-szerű üzemmódhoz közelítették, nagyjából 6 kHz-es frekvenciát és megközelítőleg 90% pontosságot elérve.
Mindez ellenére rámutattak: a DRAM vagy az SSD-k kiváltása gombákkal belátható időn belül nem reális. A gombaalapú memória nem alkalmas gigabájtnyi adatok tárolására, és a memóriamodulok magas árán sem változtat. A gyakorlati bevezetéshez jóval nagyobb sűrűségre, jobb stabilitásra, méretezhetőségre és a meglévő interfészekkel való kompatibilitásra lenne szükség.
Mindezzel együtt a munka olcsó, környezetkímélő irányként tűnik fel kísérleti memóriaelemek építésére. Egyúttal szélesebb tanulságot sejtet: az új adattárolási ötletek hajszájában a kutatók hajlandók elsőre valószínűtlennek tűnő anyagokat is próbára tenni — akár a gombát is. Bizonyítékként arra, hogy az elv működhet, a megközelítés egyszerre takarékos és meglepően elegáns.