India a kiberbiztonságra hivatkozva az okostelefon-gyártók forráskódjához kérhet hozzáférést. Mit jelenthet ez az Apple, Samsung, Google és Xiaomi számára?
© E. Vartanyan
India hatóságai egy olyan kezdeményezést mérlegelnek, amely könnyen átírhatja az okostelefonos piac erőviszonyait. A Reuters értesülése szerint a kormány azt fontolgatja, hogy kötelezze az Apple-t, a Samsungot, a Google-t és a Xiaomit: biztosítsanak állami hozzáférést szoftvereik forráskódjához. A tisztviselők mindezt kiberbiztonsági lépésként írják le, a mintegy 750 millió aktív okostelefonnal rendelkező országban egyre gyakoribb online csalások és feltörések közegében.
A téma Narendra Modi miniszterelnök azon törekvéséhez illeszkedik, hogy szigorítsa a felhasználói adatok védelmét. Az egyeztetések a technológiai cégekkel még korai fázisban járnak, és a hivatalok azt jelzik, nyitottak az iparági észrevételekre. Közben India informatikai minisztériuma nyilvánosan tagadta, hogy közvetlen forráskód-átadásról lenne szó, ám a Reuters által idézett részletekre nem tért ki. A gyártók, ahogy az iparági szövetségként működő MAIT is, eddig elzárkóztak a kommentártól.
A javaslat szerint a vállalatok teljes körű biztonsági auditot végeznének eszközeiken, majd indiai tanúsító laborok a forráskódot is átvizsgálhatnák sebezhetőségek után kutatva. A MAIT úgy véli, hogy az efféle elvárások szinte kivitelezhetetlenek, és a magánszféra, az üzleti titkok, illetve a szellemi tulajdon sérülésének kockázataira mutat rá. Az egyesület emlékeztet arra, hogy a legtöbb nagy ország nem írja elő a gyártóknak a forráskód nyilvánosságra hozását, ezért már arra kérte az indiai kormányt, álljon el a tervtől.
A kódhozzáférésen túl a tárgyalt szabályok előírhatnák a készülékek rendszeres, kötelező rosszindulatú szoftverek utáni átvizsgálását, a jelentősebb frissítések és javítások előzetes bejelentését a Nemzeti Hírközlésbiztonsági Központ felé, valamint a rendszertevékenységi naplók egyéves megőrzését. Az iparági szereplők szerint mindez gyorsabb akkumerülést, késleltetett frissítéseket és egyszerű tárhelyhiányt is okozhat számos eszközön.
Egy másik intézkedéscsomag az alkalmazások és a rendszer működését célozná. A hatóságok visszafognák a kamera, a mikrofon és a helyadatok háttérbeli, a felhasználó tudta nélküli elérését; előírnák, hogy a telefonok felismerjék a rootolt vagy kompromittált készülékeket; tiltanák a régebbi szoftververziók telepítését; és lehetővé tennék a legtöbb előre telepített alkalmazás eltávolítását. Hogy meddig jut az elképzelés, egyelőre bizonytalan, de már a felvetés is érezhetően feszültté tette a viszonyt az állam és a világ legnagyobb technológiai cégei közül több szereplő között. Az irány azonban jól kivehető: szorosabb felügyelet a fogyasztói technológia fölött, amelyet az iparág által említett szellemi tulajdoni és használhatósági kockázatokkal kell mérlegelni – a végső egyensúly ára pedig könnyen a mindennapi használhatóságon csapódhat le.