TSMC és Tajvan félvezető-megállapodása az Egyesült Államokkal

Az Egyesült Államok és Tajvan történelmi jelentőségűnek nevezett félvezető-megállapodást jelentett be. A megállapodás szerint a TSMC és a tajvani kormány mintegy 500 milliárd dollárt fektetne az amerikai félvezetőipar fejlesztésébe. A rekordberuházások ellenére azonban a legfejlettebb chipgyártási technológiák nem kerülnek át az USA-ba.

A megállapodás a Washington és Taipei közötti új kereskedelempolitika része. A Reuters szerint a teljes beruházási csomag magában foglalja a TSMC korábban bejelentett 165 milliárd dolláros kötelezettségvállalását, további befektetésekkel kiegészülve, így elérve az 500 milliárd dollárt. Ebből a TSMC maga mintegy 250 milliárd dollárt fektet be, a maradékot a kormány biztosítja. Cserébe Tajvan 15%-os vámrendszert biztosított, ami összemérhető Japán és Dél-Korea feltételeivel.

A TSMC főként Arizonában koncentrál majd az Egyesült Államokban. A vállalat számos gyártóüzem, fejlett csomagoló létesítmény és kutatási központ létrehozását tervezi, amelyek helyi szakemberek képzésére fókuszálnak. Ez az amerikai kezdeményezés azonban nem kizárólagos – a TSMC egyidejűleg hasonló projekteket valósít meg Japánban és Németországban is, ezzel diverzifikálva globális termelési lábnyomát.

Mégis, a TSMC pénzügyi igazgatója, Wendell Huang egyértelművé tette, hogy a legmodernebb gyártási folyamatok nem jelennek meg az Egyesült Államokban a közeljövőben. Ennek gyakorlati okai vannak: a kulcsfontosságú ellátási láncok, az érett infrastruktúra és a mérnöki tehetség koncentrációja továbbra is erősen Tajvanon marad. Ezt a helyzetet tovább erősíti Tajvan „N-2” szabálya, amely előírja, hogy a tengerentúli gyárak legalább két generációval lemaradjanak a legújabb technológiáktól.

Ennek következtében még félbillió dolláros beruházás sem biztosítja az USA-nak a TSMC legérzékenyebb technológiáinak hozzáférését. Ez különösen figyelemreméltó, tekintve, hogy a vállalat ügyfeleinek több mint 70%-a amerikai chiptervező, akik egyre inkább olyan fejlett csomópontokra, mint az A16, van szükségük. Az, hogy a TSMC képes-e továbbra is kritikus technológiáit kizárólag otthon tartani, az elkövetkező évek egyik kulcskérdése marad.